Analysis Far-right

A választások napjának közeledtével Németország szélsőjobboldali tűzfala remeg, de kitart

Az előrehozott parlamenti választások rövid kampányában egyetlen téma van: a migráció. Az AfD fokozza retorikáját. A CDU is benyújtott egy indítványt a migrációs politika szigorítására, az AfD pedig a történelemben először szerzett többséget a Bundestagban. Ez ellen tömeges tiltakozások kavarognak az utcákon és egyesületi szinten.
Published on 17 February 2025

This text has been auto-translated from English.

"Ha remigrációnak hívják, akkor ez re-mi-grációt jelent", jelentette ki Alice Weidel a AfD párt január eleji, rizsai pártkongresszusán, kitörő tapsvihar közepette - alig egy évvel azután, hogy ugyanez a kifejezés sokkoló hullámokat kavart Németországban. Weidel az AfD első kancellárjelöltje a 2013-as megalakulás óta; mivel a párt jelenleg a párt szavazótábora 20,8%-on áll, a lépés indokoltnak tűnik. "Alice für Deutschland!" - kiabálják a támogatói - nagyon úgy hangzik, mint az SA szlogen, Alles für Deutschland! [Mindent Németországért].

Ez a fajta féktelen retorika korábban csak olyan keményvonalasokhoz kapcsolódott, mint a türingiai tartományi parlament AfD-frakciójának radikális jobboldali vezetője, Björn Höcke, akit Alice Weidel már régóta ki akart zárni a pártból.

Gyűlöletre uszítás gyanúja

Most azonban a radikalizálódás spirálja egyre gyorsul, és éppen Németországban zajlik egyik korábban elképzelhetetlen - és egyes esetekben alkotmányellenes - esemény a másik után. Ebben a választási kampányban például az AfD olyan szórólapokat osztogatott, amelyek úgy néznek ki, mint kitoloncolási jegyek: "Utas: Illegális bevándorló; From: Németország; To: Biztonságos származási országba; Kapu: AfD"". Az 1930-as években Hitler támogatói zsidóknak adtak vonatjegyeket Jeruzsálembe. A rendőrség most gyűlöletkeltés gyanúja miatt nyomoz.

A jobboldali szélsőségesek egyre cinikusabban viselkednek, támogatva Trump ultrajobboldali társától, Elon Musktól, aki Alice Weidelrel csevegett az X-en és streamelte a beszédeit. Január 26-án, az AfD választási kampányának indításakor Halleban azon kesergett, hogy Németország túlságosan a múltbeli bűnösségre koncentrál. "Legyünk büszkék arra, hogy németek vagyunk" - mondta - éppen egy nappal a holokauszt emléknapja és az Auschwitz felszabadításának 80. évfordulója előtt.

"A közösségi hálózatok a gyűlöletet és a lázadást jutalmazó algoritmusaikkal - különösen az X és a TikTok - kitolták a kimondható határait. A jobboldali nacionalista agitátorok egymásra találnak és felbátorodva érzik magukat a virtuális falkában - az AfD már korán felismerte ezt a potenciált" - mondja Anette Dowideit, a független Correctiv hírportál második főszerkesztője, amely egy évvel ezelőtt leleplezte a titkos potsdami találkozót.

A találkozón szélsőjobboldaliak, köztük az AfD tagjai, megvitatták az újramigrációval kapcsolatos terveiket. Németországban sokan még nem fogták fel ennek a kifejezésnek a teljes jelentőségét, aminek következtében alábecsülik a párt által jelentett veszélyt. "A potsdami vizsgálatunk nyomán az AfD megpróbálta tiszteletreméltóvá tenni a völkisch [etnikailag nacionalista] "remigráció" kifejezést, hogy azt most már be lehessen írni a párt programjába. A párt taktikája az, hogy elhomályosítja, mit is ért valójában a kifejezés alatt, és egyes médiumok láthatóan csatlakoznak ehhez a ködösítési stratégiához" - írja Dowideit. A Correctiv ezért egycikkben részletesen kifejtette ezt a taktikát, amely megfejti az "Új Jobboldal" által használt kifejezéseket, és történelmi kontextusukba helyezi őket - ennek kivonatát a Voxeurop oldalon tettük közzé.

A cikkből kiderül, hogy az elsőre ártalmatlannak tűnő "visszavándorlás" kifejezés valójában emberek millióinak "kitoloncolását" jelenti Németországból. Ebbe 5-6 millió "nem asszimilált állampolgár"' is beletartozik, azaz olyan migráns hátterű németek, akik a szélsőjobboldal véleménye szerint nem alkalmazkodtak kellőképpen a német kultúrához. Ez pedig,mint a Correctiv kifejti, összhangban van a völkisch ideológiával, amely szerint mindent, ami idegen a homogén közösségtől, ki kell űzni vagy el kell pusztítani - a náci korszak legrosszabb emlékeit idézve.

Földrengés a Bundestagban

Ezért annál megdöbbentőbb volt, amikor a CDU-CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz először próbált közös nevezőre jutniaz AfD-vel a németországi migrációs politika szigorítása érdekében. Január 29-én, annak érdekében, hogy még a választások előtt keresztülvigyen egy új menekültügyi törvényt a Bundestagon, két indítványt terjesztett elő, amelyek olyan intézkedéseket tartalmaztak, amelyek a menedékkérők Németország határainál történő visszafordítására irányultak - olyan intézkedéseket, amelyek mind a német alkotmányba, mind az uniós jogba ütköznének. Az indítványokat csak az AfD szavazatainak segítségével fogadták el. A választási kampány előtt Merz hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés teljes mértékben tabu és példátlan bizalomvesztés lenne, és olyasmi, amit ő soha nem tenne meg.

A törvénytervezet későbbi szavazását a Bundestagban azonban szűk többséggel elvesztette, mert az FDP számos tagja és saját pártjának 12 képviselője tartózkodott. Az SPD és a Zöldek egyhangúlag ellene szavaztak, de most el kell dönteniük, hogy hajlandóak-e még a választások után koalícióra lépni Merz CDU-jával, amely a felmérések szerint 30,1 százalékos szavazataránnyal vezet. Az eredmény: káosz a Bundestagban és egy ujjongó AfD, mert a korábban sérthetetlen tűzfal most úgy tűnik, hogy Németországban és Ausztriában is leomlott. Der Spiegel címlapján egyetlen szóval foglalja össze sok német érzéseit: "SCHMerz" [Fájdalom].

A közelmúltban azonban, és különösen J.D. Vance amerikai alelnöknek a müncheni biztonsági fórumon az AfD javára tett felszólalása után, Merz megismételte, hogy nem fog koalícióra lépni Alice Weidel pártjával.

A tavalyi remigrációs sokk után, amely országszerte egymillió embert kergetett az utcára, most százezrek gyűltek össze Németországban, hogytüntessenek a jobbra tolódás ellen, és ez az ellenmozgalom nem korlátozódik az utcákra. "Sokan azok közül, akik tavaly januárban és most is az utcára vonultak, a városaikban és közösségeikben is részt vesznek a demokráciamozgalmakban" - mondja Anette Dowideit.

Hálózatépítés, szinergiák létrehozása, saját napirendjük meghatározása

Lorenz Blumenthaler, a szerző és a jobboldali szélsőségek, a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen országszerte fellépő Amadeu Antonio Alapítvány PR-vezetője megerősíti ezt. "Most már több és jobban strukturált elkötelezettség van. Tíz éve vagyok aktivista, és látom, hogy a különböző tiltakozó mozgalmak egymásra épülnek és tanulnak egymástól. A tavalyi AfD elleni tömegtüntetések csak azért voltak lehetségesek, mert szoros kapcsolatban álltak a Fridays for Future mozgalommal. Ugyanezek a gyerekek azért vonultak az utcára a szélsőjobb ellen, mert az AfD-vel nem kapnak klímavédelmet."

Az alapítvány több szinten is fellép a jobboldali szélsőségesség ellen: a szélsőjobboldali jelszavakkal szembeni fellépésről szóló műhelymunkáktól kezdve a demokraták pénzügyi támogatásán át (például Kelet-Németország vidéki területein, ahol már most is a jobboldali szélsőségesek irányítanak) a digitális térben folytatott politikai aktivizmusig. "A X hazugságok cáfolata időpocsékolás. Létfontosságú, hogy olyan narratívákat hozzunk létre, amelyekkel a CDU és az AfD nem tud szembeszállni. Nincs értelme csak ellene lenni a dolgoknak, így ugyanazt a hibát követjük el, mint azok a pártok, amelyek az AfD után futnak ahelyett, hogy a saját elképzeléseiket népszerűsítenék" - mondja Blumenthaler.

"Ideje bátorságot mutatni"

Meghatározni a saját napirendjét, más szóval. Lorenz Blumenthaler és sajtócsapata ezt többek között azzal teszi, hogy felhívja a figyelmet a Bundestag 105 képviselőjének javaslatára, amely arra irányul, hogy a szövetségi alkotmánybíróságot utasítsák annak vizsgálatára, hogy az AfD alkotmányellenes-e, és ezért be lehet-e tiltani. A Bundestag először január 30-án vitatta meg az ügyet. A frakcióközi indítványt Marco Wanderwitz, a CDU szászországi Bundestag-képviselője kezdeményezte, aki az AfD-t "az alkotmány ellenségeinek, demokráciánk ellenségeinek és az emberiség ellenségeinek"' nevezte.

Egyike azon ellenzékieknek, akik Merz menekültügyi törvényjavaslata ellen szavaztak. Ezek a másként gondolkodók, valamint a CDU és az AfD elleni újabb tömegtüntetések azt mutatják, hogy a tűzfal ugyan ingatag, de még nem dőlt meg.

🤝 Ez a cikk a Come Together együttműködési projekt keretében jelent meg

Translated by
Display Europe
Co-funded by the European Union
European Union
Translation is done via AI technology (DeepL). The quality is limited by the used language model.
More comments Become a member to translate comments and participate

Are you a news organisation, a business, an association or a foundation? Check out our bespoke editorial and translation services.

Support border-free European journalism

See our subscription offers, or donate to bolster our independence

On the same topic