This text has been auto-translated from English.
A Elon Musk, az X közösségi hálózat (valamint a Tesla és a SpaceX) főnökének ismételt megszólalásai kemény kérdéseket vetnek fel. Vajon az európai közviták és választások megszabadulhatnak-e valaha is a külföldi deinformáció ostorától? És most Muskhoz csatlakozott a TikTok, a kínai tulajdonú platform és a Mark Zuckerberg által irányított Meta, a Facebookot, az Instagramot, a WhatsAppot és a Threads-t magába foglaló cég.
A The Atlantic című lapban Anne Applebaum amerikai kolumnista felvázolja, hogy mi a tét Európa számára:
"A TikTok szerint a cég nem fogad el fizetett politikai hirdetéseket. A Meta, amely januárban bejelentette, hogy az Egyesült Államokban felhagy a tényellenőrzéssel az oldalain, szintén azt mondja, hogy továbbra is betartja az európai törvényeket. De már Zuckerberg radikális irányváltása előtt is üresnek tűntek ezek az ígéretek. [...] Több európai ország, köztük a Britannia, Németország és Franciaország is törvényeket fogadott el, amelyek célja, hogy a platformokat összhangba hozzák saját jogrendszerükkel, és pénzbírságot szabnak ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényeket megsértő vagy más illegális tartalmakat befogadó vállalatokra. Ezek a törvények azonban ellentmondásosak és nehezen érvényesíthetők. [...] A bolygón csak egyetlen intézmény elég nagy és erős ahhoz, hogy olyan törvényeket írjon és hajtson végre, amelyek rávehetik a technológiai vállalatokat, hogy változtassanak a politikájukon. Részben emiatt a Európai Unió hamarosan a Trump kormányzat egyik legjelentősebb célpontjává válhat."
A tavaly hatályba lépett Digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) "lehetővé teszi az európaiak számára, hogy felvegyék a harcot az illegális tartalmak és a félretájékoztatás minden formája ellen az interneten, míg a Digital Markets Act [DMA, az online szolgáltatásokról szóló uniós rendelet] az erőfölénnyel való visszaéléseket célozza majd" - írja Virginie Malingre írja a Le Monde. A francia napilap brüsszeli tudósítója kifejti, hogy a törvények által érintett nagy platformok a DSA esetében a világméretű forgalmuk akár 6%-át, a DMA esetében pedig 10%-át elérő bírságot kockáztatnak. Végső esetben arra is kényszerülhetnek, hogy csökkentsék tevékenységüket európai földön. Eddig milyen eredménnyel?
"[S]emely vizsgálatot indítottak: tízet a DSA keretében, köztük egyet az X, kettőt a Facebook és kettőt az Instagram ellen; hatot a DMA keretében, köztük kettőt az Alphabet, hármat az Apple és egyet a Meta ellen. Ezek közül eddig csak egyet zártak le, ami azt eredményezte, hogy a fiatalok számára nagy függőséget okozó [TikTok Lite nevű alkalmazást] kivonták az öreg kontinensről."
A Le Monde újságírója szerint a Bizottság mindent megtesz azért, hogy intézkedései megtámadhatatlanok legyenek, "hogy ne tagadják meg őket az EU Bírósága előtt". Ez szerinte ijesztő feladat lesz: "A DSA és a DMA végrehajtásával mindössze 250 ember foglalkozik, míg a Google, az X és a Meta több ezer jogászt foglalkoztat".
A Il Manifesto című lapnak adott interjúban Carola Frediani író felveti, hogy "az uniós szabályozás célja az egyének - és természetesen az államok - tárgyalási erejének növelése, mivel most olyan helyzetben vagyunk, hogy ezek a nagy platformok szinte erodálják az állami szuverenitást". A digitális jogok szakértője és a Guerredirete platform házigazdája számára az uniós kezdeményezések "szinte ellentámadásnak" számítanak, és az új amerikai kormányzat "az amerikai iparágak elleni agressziónak" tekinti őket. Végül is a nagy szociális platformok, kezdve az X-szel, "jól és igazán amerikaiak, és igyekeznek bebetonozni magukat a Trump-elnökség alatt [és] megmenekülni ettől az európai politikától". Frediani felsorolja a Szilícium-völgyi vállalkozókat, akik nyíltan libertárius és konzervatív - sőt reakciós - nézeteket vallanak, és felvázolja indítékaikat:
"[W]hat egyesíti kissé eklektikus és ellentmondásos elképzeléseiket [...] a liberális demokrácia [...], a civil társadalom, a fékek és ellensúlyok, valamint a [cégeik] szabadságát korlátozó törvények megvetése. Ebben a szellemben Musk és a többiek az Európai Unió gyengítésére és gazdasági és stratégiai érdekeinek aláásására törekednek."
A Musk és az EU közötti leszámolás elkerülhetetlen, véli hisz Folk György, aki a HVG-ban ír. "[Musk] egy olyan közösségi hálózatot irányít, amely a DSA hatálya alá tartozik; a Tesla az európai ipar jelentős szereplője (a cégnek van egy 4 milliárd eurós Gigafactory-ja Berlin-Brandenburg Grünheide-ben); a SpaceX (és a hozzá kapcsolódó Starlink műholdas kommunikációs vállalat) az EU űrkutatást finanszírozó programjainak keretében részesül támogatásban". Ilyen szoros kapcsolatok mellett - mondja Folk - rendkívül jelentős, hogy Elon Musk "kiugrik, hogy a szélsőjobboldali populista pártokat finanszírozza".
A Tagesspiegelben Caspar Schwietering erőteljes európai választ sürget:
"Az Európai Unió és a nemzeti kormányok feladata, hogy biztosítsák a közösségi médiára vonatkozó európai jogszabályok betartását. [...] A gyűlöletnek és a gyűlöletre való felbujtásnak következményei kell, hogy legyenek. A hatóságoknak alaposan meg kell vizsgálniuk az X-et [...] Ellenőriznünk kell, hogy Musk nem használja-e arra az X algoritmusai feletti ellenőrzését, hogy nagyobb visszhangot adjon a szélsőjobboldali álláspontoknak. Európa nem tűrheti el a közvélemény ilyen manipulációját."
"Az EU-nak meg kell törnie a big tech manipulációs gépezetét" - egyetért Johnny Ryan a The Guardian-ban:
"Ursula Von der Leyennek és [Henna] Virkkunennek [a technológiai szuverenitásért felelős uniós biztosnak] három dolgot kellene sürgősen megtennie a demokrácia védelme érdekében. Először is, radikálisan fel kell gyorsítaniuk a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján a politikai vitát kisiklató algoritmusok elleni fellépést. [...] Másodszor, gyakoroljanak komoly politikai nyomást Írországra, hogy a nagyvállalatokkal szemben érvényesítsék az uniós adatvédelmi törvényt [a GDPR-t]. [...] Harmadszor, a nemzeti hatóságoknak Európa-szerte fel kell készülniük arra, hogy fellépjenek a big tech algoritmusai ellen, és esetleg ki is zárják őket a piacukról [...], ha ellenállnak a szabályozásnak."
De van-e bármi érdemleges, amit az európai vezetők tehetnek az áradat feltartóztatására? "Semmilyen" - ez Rasmus Kleis Nielsen komor következtetése, aki a dán Politiken napilapban ír. Az Oxfordi Egyetem Újságírástudományi Intézetének (Reuters Institute for Journalism Studies) volt vezetője magyarázza az érvelését:
"[A]noha mind az Egyesült Királyság, mind az EU új digitális törvényeket vezetett be, és azokat a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni védelemként mutatta be, a jogszabályok nem adnak a politikusoknak azonnal használható eszközöket. Ez frusztráló lehet, de elvileg érthető. A véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt védi Musk azon jogát, hogy beszéljen, és a mi jogunkat is, hogy elolvassuk, amit mond, ha akarjuk. [...] Ez az alapvető jog [...] nem korlátozódik a "helyes" beszédre, hanem védi az olyan beszédet is, amely "sokkolhat, sérthet vagy zavarhat". [...] [A]z európaiak számára az a kihívás, hogy időbe telik, ha a meglévő eszközöket akarják használni Musk elhallgattatására. [...] Az egy dolog, hogy bezárják Vlagyimir Putyin egyik médiumát, ahogy az EU tette 2022-ben. Egészen más dolog a Fehér Házat, a világ leggazdagabb emberét és azokat az európai erőket támadni, amelyek osztják az elképzeléseit."
Talán - zárja Nielsen - "a legkevésbé rossz megoldás végül is az, ha hiszünk abban, hogy az emberek képesek kitartani a minden oldalról fújó vihar ellenére".
Join the discussion
Become a member to translate comments and participate