Select a language
This text has been auto-translated from English.
A Elon Musk, az X közösségi hálózat (valamint a Tesla és a SpaceX) főnökének ismételt megszólalásai kemény kérdéseket vetnek fel. Vajon az európai közviták és választások megszabadulhatnak-e valaha is a külföldi deinformáció ostorától? És most Muskhoz csatlakozott a TikTok, a kínai tulajdonú platform és a Mark Zuckerberg által irányított Meta, a Facebookot, az Instagramot, a WhatsAppot és a Threads-t magába foglaló cég.
A The Atlantic című lapban Anne Applebaum amerikai kolumnista felvázolja, hogy mi a tét Európa számára:
"A TikTok szerint a cég nem fogad el fizetett politikai hirdetéseket. A Meta, amely januárban bejelentette, hogy az Egyesült Államokban felhagy a tényellenőrzéssel az oldalain, szintén azt mondja, hogy továbbra is betartja az európai törvényeket. De már Zuckerberg radikális irányváltása előtt is üresnek tűntek ezek az ígéretek. [...] Több európai ország, köztük a Britannia, Németország és Franciaország is törvényeket fogadott el, amelyek célja, hogy a platformokat összhangba hozzák saját jogrendszerükkel, és pénzbírságot szabnak ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényeket megsértő vagy más illegális tartalmakat befogadó vállalatokra. Ezek a törvények azonban ellentmondásosak és nehezen érvényesíthetők. [...] A bolygón csak egyetlen intézmény elég nagy és erős ahhoz, hogy olyan törvényeket írjon és hajtson végre, amelyek rávehetik a technológiai vállalatokat, hogy változtassanak a politikájukon. Részben emiatt a Európai Unió hamarosan a Trump kormányzat egyik legjelentősebb célpontjává válhat."
A tavaly hatályba lépett Digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) "lehetővé teszi az európaiak számára, hogy felvegyék a harcot az illegális tartalmak és a félretájékoztatás minden formája ellen az interneten, míg a Digital Markets Act [DMA, az online szolgáltatásokról szóló uniós rendelet] az erőfölénnyel való visszaéléseket célozza majd" - írja Virginie Malingre írja a Le Monde. A francia napilap brüsszeli tudósítója kifejti, hogy a törvények által érintett nagy platformok a DSA esetében a világméretű forgalmuk akár 6%-át, a DMA esetében pedig 10%-át elérő bírságot kockáztatnak. Végső esetben arra is kényszerülhetnek, hogy csökkentsék tevékenységüket európai földön. Eddig milyen eredménnyel?
"[S]emely vizsgálatot indítottak: tízet a DSA keretében, köztük egyet az X, kettőt a Facebook és kettőt az Instagram ellen; hatot a DMA keretében, köztük kettőt az Alphabet, hármat az Apple és egyet a Meta ellen. Ezek közül eddig csak egyet zártak le, ami azt eredményezte, hogy a fiatalok számára nagy függőséget okozó [TikTok Lite nevű alkalmazást] kivonták az öreg kontinensről."
A Le Monde újságírója szerint a Bizottság mindent megtesz azért, hogy intézkedései megtámadhatatlanok legyenek, "hogy ne tagadják meg őket az EU Bírósága előtt". Ez szerinte ijesztő feladat lesz: "A DSA és a DMA végrehajtásával mindössze 250 ember foglalkozik, míg a Google, az X és a Meta több ezer jogászt foglalkoztat".
A Il Manifesto című lapnak adott interjúban Carola Frediani író felveti, hogy "az uniós szabályozás célja az egyének - és természetesen az államok - tárgyalási erejének növelése, mivel most olyan helyzetben vagyunk, hogy ezek a nagy platformok szinte erodálják az állami szuverenitást". A digitális jogok szakértője és a Guerredirete platform házigazdája számára az uniós kezdeményezések "szinte ellentámadásnak" számítanak, és az új amerikai kormányzat "az amerikai iparágak elleni agressziónak" tekinti őket. Végül is a nagy szociális platformok, kezdve az X-szel, "jól és igazán amerikaiak, és igyekeznek bebetonozni magukat a Trump-elnökség alatt [és] megmenekülni ettől az európai politikától". Frediani felsorolja a Szilícium-völgyi vállalkozókat, akik nyíltan libertárius és konzervatív - sőt reakciós - nézeteket vallanak, és felvázolja indítékaikat:
"[W]hat egyesíti kissé eklektikus és ellentmondásos elképzeléseiket [...] a liberális demokrácia [...], a civil társadalom, a fékek és ellensúlyok, valamint a [cégeik] szabadságát korlátozó törvények megvetése. Ebben a szellemben Musk és a többiek az Európai Unió gyengítésére és gazdasági és stratégiai érdekeinek aláásására törekednek."
A Musk és az EU közötti leszámolás elkerülhetetlen, véli hisz Folk György, aki a HVG-ban ír. "[Musk] egy olyan közösségi hálózatot irányít, amely a DSA hatálya alá tartozik; a Tesla az európai ipar jelentős szereplője (a cégnek van egy 4 milliárd eurós Gigafactory-ja Berlin-Brandenburg Grünheide-ben); a SpaceX (és a hozzá kapcsolódó Starlink műholdas kommunikációs vállalat) az EU űrkutatást finanszírozó programjainak keretében részesül támogatásban". Ilyen szoros kapcsolatok mellett - mondja Folk - rendkívül jelentős, hogy Elon Musk "kiugrik, hogy a szélsőjobboldali populista pártokat finanszírozza".
A Tagesspiegelben Caspar Schwietering erőteljes európai választ sürget:
"Az Európai Unió és a nemzeti kormányok feladata, hogy biztosítsák a közösségi médiára vonatkozó európai jogszabályok betartását. [...] A gyűlöletnek és a gyűlöletre való felbujtásnak következményei kell, hogy legyenek. A hatóságoknak alaposan meg kell vizsgálniuk az X-et [...] Ellenőriznünk kell, hogy Musk nem használja-e arra az X algoritmusai feletti ellenőrzését, hogy nagyobb visszhangot adjon a szélsőjobboldali álláspontoknak. Európa nem tűrheti el a közvélemény ilyen manipulációját."
"Az EU-nak meg kell törnie a big tech manipulációs gépezetét" - egyetért Johnny Ryan a The Guardian-ban:
"Ursula Von der Leyennek és [Henna] Virkkunennek [a technológiai szuverenitásért felelős uniós biztosnak] három dolgot kellene sürgősen megtennie a demokrácia védelme érdekében. Először is, radikálisan fel kell gyorsítaniuk a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján a politikai vitát kisiklató algoritmusok elleni fellépést. [...] Másodszor, gyakoroljanak komoly politikai nyomást Írországra, hogy a nagyvállalatokkal szemben érvényesítsék az uniós adatvédelmi törvényt [a GDPR-t]. [...] Harmadszor, a nemzeti hatóságoknak Európa-szerte fel kell készülniük arra, hogy fellépjenek a big tech algoritmusai ellen, és esetleg ki is zárják őket a piacukról [...], ha ellenállnak a szabályozásnak."
De van-e bármi érdemleges, amit az európai vezetők tehetnek az áradat feltartóztatására? "Semmilyen" - ez Rasmus Kleis Nielsen komor következtetése, aki a dán Politiken napilapban ír. Az Oxfordi Egyetem Újságírástudományi Intézetének (Reuters Institute for Journalism Studies) volt vezetője magyarázza az érvelését:
"[A]noha mind az Egyesült Királyság, mind az EU új digitális törvényeket vezetett be, és azokat a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni védelemként mutatta be, a jogszabályok nem adnak a politikusoknak azonnal használható eszközöket. Ez frusztráló lehet, de elvileg érthető. A véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt védi Musk azon jogát, hogy beszéljen, és a mi jogunkat is, hogy elolvassuk, amit mond, ha akarjuk. [...] Ez az alapvető jog [...] nem korlátozódik a "helyes" beszédre, hanem védi az olyan beszédet is, amely "sokkolhat, sérthet vagy zavarhat". [...] [A]z európaiak számára az a kihívás, hogy időbe telik, ha a meglévő eszközöket akarják használni Musk elhallgattatására. [...] Az egy dolog, hogy bezárják Vlagyimir Putyin egyik médiumát, ahogy az EU tette 2022-ben. Egészen más dolog a Fehér Házat, a világ leggazdagabb emberét és azokat az európai erőket támadni, amelyek osztják az elképzeléseit."
Talán - zárja Nielsen - "a legkevésbé rossz megoldás végül is az, ha hiszünk abban, hogy az emberek képesek kitartani a minden oldalról fújó vihar ellenére".
In partnership with Display Europe, cofunded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Directorate‑General for Communications Networks, Content and Technology. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.
Join the discussion
Become a member to translate comments and participate